2004.10.22. - Péntek

Immár negyedik alkalommal indultunk el az álltunk csak "Szent Trophy"-nak nevezett, a dicsõséges VORC csapata által rendezett tájékozódási versenyen. Ezt a futamot is pontosan egy éve vártunk, de nagyon! Mivel tudtuk, hogy mire számíthatunk eme megmérettetésen rendesen felkészültünk, mint lelkileg, mint technikailag. Délután 5 óra körül érkeztünk meg Veszprémbe, ahol borongós, esõs idõ fogadott minket. Mivel a meghívón voltak koordináták, és a mellékelt ábrát nem tudtuk megfejteni, mentünk a GPS szerint. Mikor már csak 3-400 méterre voltunk az objektumtól kételkedni kezdtem magamban, hogy nem-e írtam be rosszul a számokat, mert nem látszott semmi se. Azért kitartottunk és haladtunk bõszen a murvás földutakon a cél irányába. Végül beértünk, és elfoglaltuk helyünket az Off-Road-osok részére fenntartott parkolóban. A regisztráció után -ami mehetett volna gyorsabban is, amennyiben több szálon futottak volna az események- felcipeltük sátorfánkat a szállást adó felújított laktanya emeletére. Nagyon szépen rendbe hozott épület volt, az ágyak kényelmesek, a fûrdõben melegvíz, a büfében pedig forralt bor volt kapható. Az éjszakai verseny 8-kor indult. Percenként indultak a versenyzõk. Az esõ esett. Mi 9.17-kor indultunk és az elsõ pár itinerpont azzal telt, hogy a méterszámlálónkat kalibráltuk, mert kb. 1 km-en 100 méterrel mutatott többet a mûszerünk... ;) Majd egyszer csak oda értünk egy TKP-hez. Nagyon nagy sor várakozott a feladathoz. Nem álltunk be a sorba, mert még nagyon sok volt hátra és nem akartuk egybõl leamortizálni a technikát. Végül is két kis sirató volt egymással párhuzamosan, amit csörlõ segítségével kb. 10-20 perc alatt leküzdhettünk, ha a teljesítés célja lebegett volna elõttünk. Viszont több autót is megnéztünk. Voltak nagyon ügyesek, akiknek egybõl sikerült a feljutás. Persze voltak akik csörlõztek. Szinte egész éjjel szemerkélõ esõbe autóztunk. Viszonylag hamar beértünk és nyugovóra tértünk. Reggel 9 óra körül volt a rajtunk. Addig becserkésztük az egyetlen Non-stop boltot reggelizés gyanánt. Miközben kóvályogtunk Veszprémbe egyszer csak az ablaktörlõ félállásba megállt... jé! és az index se megy! Basszus! Mi történt?! Félreálltunk majd a biztosítékokat egyesével végig ellenõriztük. Mindegyik rendben volt. Hát akkor hol lehet a hiba? Szerencsére az autó indult így reggeli vásárlás után egyszer csak mint valami isteni szikra jött az ötlet hogy lehet hogy az áramtalanító kapcsoló lesz a hiba forrása. Reggel mikor felkeltünk és a kocsiért mentünk, jöttek srácok, hogy segítsünk nekik bebikázni az UAZ-ukat, mert nem indul. Természetesen odamentünk, majd ráakasztottuk a bikakábelt az aksijaimra amik az ülés mögött vannak az áramtalanító kapcsolóval együtt és mikor ott vacakoltunk elfordulhatott a kapcsoló. A fél állásnak köszönhetõ, hogy nem találtuk meg egybõl a hibát, mert tök áramtalanság esetén egybõl odanyúltunk volna. Hát ennyi volt az összes problémánk szerencsére.

2004.10.23. - Szombat

Reggeli után rajthoz álltunk majd kezdetét vette egy közel 110 km-es kirándulás. Voltak olyan helyek ahol már régebben is jártunk, így az akkori tapasztalatok most sokat segítettek. Említhetném a híres "V" - árkot ahol két éve a Jeep-eseknek a pótkereke leért az árok partján majd behajlott, vagy az oldalra dõlõs ereszkedõt túloldalán szintén oldalra dõlõs siratót, ahol tavaly NLQ-t csörlõztük fel álló motorral, vagy a szikla kiforgatós helyet ahol szintén tavaly jártunk és át kellett építeni a terepet, mert egy nagyon nagy szikla állta az utunkat és persze az üledékes patakátkelés ahol idén nem sikerült önerõbõl át slisszani, pedig tavaly ugyanott simán ment. Tavaly itt a piros Nivás srácok cserélték a hátsó féltengelyüket egy fatuskón, mert eltört. Mi meg Kercsó G-kartásat és Nívás Miklósékat segítettük ki az árok fogságából. Volt rengeteg új helyszín is. Eddig nem látott siratók, tisztások, sûrü erdõk. Viszont nem volt irtáson való átmanõverezés, amit egyébként nagyon nem szeretünk. Bár egy rövid ereszkedõ volt ahol a tuskók kilógtak erre arra, ja! meg volt a "tuskós sirató" ami egy kb. 100-130 méter hosszú, széles emelkedõ volt iszonyat magas tuskókkal. Ezt sem volt egyszerû leküzdeni egyeseknek. Itt is segítettünk, ha jól emlékszem kettõ autót húztunk fel. Volt tájolásos áthaladás mini murva bányákon, itt a könnyebb út választása KP elhagyással járhatott ami egy nagyon ravasz húzás volt a rendezõk felõl. Röviden volt minden jó ami kocsinak és sofõrnek ínyére válhatott.

2004.10.24. - Vasárnap

Reggel 8-tól indultak az autók a speciál túra rajtjától és kb. egy 50km-es szakasz várta az indulókat 3 speciál szakasszal. Ha jól emlékszem 4 vagy 5 speciál volt elõkészítve, de ebbõl kettõt törölt a rendezõség a nagyszámú indulóra tekintettel. Nagyrészt a gyakorlótéren (lõtéren?) zajlottak az események. A specek izgalmasak voltak bár mi a Hilux-al egyikbe sem mentünk be. Érdekes volt a kialakítása a pályáknak, mert szépen kis táblák jelezték a Profi, a Normál és az Utcai jármûvek útvonalait. Ahogy elnéztem az Utcai nyomvonal sem volt piskóta nem beszélve a Profiknak jelzettrõl ami néhol leküzdhetetlenek bizonyult számos résztvevõnek. Láttunk kerékcsavar törés miatt kihulló kerekû Jepp-et, kardán és diffi törött Suzuki-t, siratóról visszaesõ quad-ost, laprugó törött Samurai-t és még sok-sok szépen teljesített feladatot.
A záró bulin már nem maradtunk, mert az otthon váró család türelme is véges. De szépen és diplomatikusan fejeztem ki magam. :))

Már csak a köszönet nyilvánítás maradt hátra:

-Köszönet elsõsorban a V.O.R.C. dicsõséges csapatának, hogy ismét kitettek magukért és a rendezvény minõségét a tavalyihoz képest überelni tudták!
-Köszönet a családnak, hogy lehetõvé tették eme kis kiruccanást!
-Navigátoromnak, Ivánnak a jó felvételekért és a sok segítségért!
-Köszönet illeti a gépezetet is, hogy kitartott és nem hagyott ott minket az erdõ közepén, így lehetõvé téve ezt a felejthetetlen hétvégét!

NNHoze

2004-10-23 [hétvége] - TROPHY - V.O.R.C.

2004.10.22. - Péntek Immár negyedik alkalommal indultunk el az álltunk csak "Szent Trophy"-nak nevezett, a dicsõséges VORC csapata által rendezett tájékozódási versenyen. Ezt a futamot is pontosan egy éve vártunk, de nagyon! Mivel tudtuk, hogy mire számíthatunk eme megmérettetésen rendesen felkészültünk, mint lelkileg, mint technikailag. Délután 5 óra körül érkeztünk meg Veszprémbe, ahol borongós, esõs idõ fogadott minket. Mivel a meghívón voltak koordináták, és a mellékelt ábrát nem tudtuk megfejteni, mentünk a GPS szerint. Mikor már csak 3-400 méterre voltunk az objektumtól kételkedni kezdtem magamban, hogy nem-e írtam be rosszul a számokat, mert nem látszott semmi se. Azért kitartottunk és haladtunk bõszen a murvás földutakon a cél irányába. Végül beértünk, és elfoglaltuk helyünket az Off-Road-osok részére fenntartott parkolóban. A regisztráció után -ami mehetett volna gyorsabban is, amennyiben több szálon futottak volna az események- felcipeltük sátorfánkat a szállást adó felújított laktanya emeletére. Nagyon szépen rendbe hozott épület volt, az ágyak kényelmesek, a fûrdõben melegvíz, a büfében pedig forralt bor volt kapható. Az éjszakai verseny 8-kor indult. Percenként indultak a versenyzõk. Az esõ esett. Mi 9.17-kor indultunk és az elsõ pár itinerpont azzal telt, hogy a méterszámlálónkat kalibráltuk, mert kb. 1 km-en 100 méterrel mutatott többet a mûszerünk... ;) Majd egyszer csak oda értünk egy TKP-hez. Nagyon nagy sor várakozott a feladathoz. Nem álltunk be a sorba, mert még nagyon sok volt hátra és nem akartuk egybõl leamortizálni a technikát. Végül is két kis sirató volt egymással párhuzamosan, amit csörlõ segítségével kb. 10-20 perc alatt leküzdhettünk, ha a teljesítés célja lebegett volna elõttünk. Viszont több autót is megnéztünk. Voltak nagyon ügyesek, akiknek egybõl sikerült a feljutás. Persze voltak akik csörlõztek. Szinte egész éjjel szemerkélõ esõbe autóztunk. Viszonylag hamar beértünk és nyugovóra tértünk. Reggel 9 óra körül volt a rajtunk. Addig becserkésztük az egyetlen Non-stop boltot reggelizés gyanánt. Miközben kóvályogtunk Veszprémbe egyszer csak az ablaktörlõ félállásba megállt... jé! és az index se megy! Basszus! Mi történt?! Félreálltunk majd a biztosítékokat egyesével végig ellenõriztük. Mindegyik rendben volt. Hát akkor hol lehet a hiba? Szerencsére az autó indult így reggeli vásárlás után egyszer csak mint valami isteni szikra jött az ötlet hogy lehet hogy az áramtalanító kapcsoló lesz a hiba forrása. Reggel mikor felkeltünk és a kocsiért mentünk, jöttek srácok, hogy segítsünk nekik bebikázni az UAZ-ukat, mert nem indul. Természetesen odamentünk, majd ráakasztottuk a bikakábelt az aksijaimra amik az ülés mögött vannak az áramtalanító kapcsolóval együtt és mikor ott vacakoltunk elfordulhatott a kapcsoló. A fél állásnak köszönhetõ, hogy nem találtuk meg egybõl a hibát, mert tök áramtalanság esetén egybõl odanyúltunk volna. Hát ennyi volt az összes problémánk szerencsére. 2004.10.23. - Szombat Reggeli után rajthoz álltunk majd kezdetét vette egy közel 110 km-es kirándulás. Voltak olyan helyek ahol már régebben is jártunk, így az akkori tapasztalatok most sokat segítettek. Említhetném a híres "V" - árkot ahol két éve a Jeep-eseknek a pótkereke leért az árok partján majd behajlott, vagy az oldalra dõlõs ereszkedõt túloldalán szintén oldalra dõlõs siratót, ahol tavaly NLQ-t csörlõztük fel álló motorral, vagy a szikla kiforgatós helyet ahol szintén tavaly jártunk és át kellett építeni a terepet, mert egy nagyon nagy szikla állta az utunkat és persze az üledékes patakátkelés ahol idén nem sikerült önerõbõl át slisszani, pedig tavaly ugyanott simán ment. Tavaly itt a piros Nivás srácok cserélték a hátsó féltengelyüket egy fatuskón, mert eltört. Mi meg Kercsó G-kartásat és Nívás Miklósékat segítettük ki az árok fogságából. Volt rengeteg új helyszín is. Eddig nem látott siratók, tisztások, sûrü erdõk. Viszont nem volt irtáson való átmanõverezés, amit egyébként nagyon nem szeretünk. Bár egy rövid ereszkedõ volt ahol a tuskók kilógtak erre arra, ja! meg volt a "tuskós sirató" ami egy kb. 100-130 méter hosszú, széles emelkedõ volt iszonyat magas tuskókkal. Ezt sem volt egyszerû leküzdeni egyeseknek. Itt is segítettünk, ha jól emlékszem kettõ autót húztunk fel. Volt tájolásos áthaladás mini murva bányákon, itt a könnyebb út választása KP elhagyással járhatott ami egy nagyon ravasz húzás volt a rendezõk felõl. Röviden volt minden jó ami kocsinak és sofõrnek ínyére válhatott. 2004.10.24. - Vasárnap Reggel 8-tól indultak az autók a speciál túra rajtjától és kb. egy 50km-es szakasz várta az indulókat 3 speciál szakasszal. Ha jól emlékszem 4 vagy 5 speciál volt elõkészítve, de ebbõl kettõt törölt a rendezõség a nagyszámú indulóra tekintettel. Nagyrészt a gyakorlótéren (lõtéren?) zajlottak az események. A specek izgalmasak voltak bár mi a Hilux-al egyikbe sem mentünk be. Érdekes volt a kialakítása a pályáknak, mert szépen kis táblák jelezték a Profi, a Normál és az Utcai jármûvek útvonalait. Ahogy elnéztem az Utcai nyomvonal sem volt piskóta nem beszélve a Profiknak jelzettrõl ami néhol leküzdhetetlenek bizonyult számos résztvevõnek. Láttunk kerékcsavar törés miatt kihulló kerekû Jepp-et, kardán és diffi törött Suzuki-t, siratóról visszaesõ quad-ost, laprugó törött Samurai-t és még sok-sok szépen teljesített feladatot. A záró bulin már nem maradtunk, mert az otthon váró család türelme is véges. De szépen és diplomatikusan fejeztem ki magam. :)) Már csak a köszönet nyilvánítás maradt hátra: -Köszönet elsõsorban a V.O.R.C. dicsõséges csapatának, hogy ismét kitettek magukért és a rendezvény minõségét a tavalyihoz képest überelni tudták! -Köszönet a családnak, hogy lehetõvé tették eme kis kiruccanást! -Navigátoromnak, Ivánnak a jó felvételekért és a sok segítségért! -Köszönet illeti a gépezetet is, hogy kitartott és nem hagyott ott minket az erdõ közepén, így lehetõvé téve ezt a felejthetetlen hétvégét! NNHoze